XVII: rész: A nyaklánc
*Másnap reggel*
Iskolába menet találkoztam Damon-nel. Mivel az utcánkban lakik ez elkerülhetetlen volt. Féltem, hogy mi lesz.
- Szia Elena!
- Szia. Ne haragudj sietnem kell. Még el kell intéznem valamit.
- Tudod... Ez úgy hangzik mintha le akarnál rázni..!
- Dehogy akarlak. Sosem akarnék ilyet szándékosan..csak sietnem kell és gondolkozni is szeretnék. Tényleg ne haragudj de szeretnék egy kicsit egyedül lenni.
- Értem. Azért majd szólj ha segíthetek.
- Szólok.
- Ebben nem lennék olyan biztos. Mondd már, hogy mi van!
- Szeretnék egyedül lenni. Ebben mi nem világos? Dolgom van. Szólni fogok ha tudsz segíteni de ebben az esetben épp ellenkezőleg van a dolog. Nem tudsz ellene mit tenni.
- Jól van! Fel fogtam. Nem kell flegmázni...
- Ne haragudj! Nem úgy gondoltam! -ekkor elindult gyorsabban... én pedig csak utána kiabáltam. - Damon! Dam ...on. - de mielőtt befejezhettem volna vámpírgyorsasággal elment. Az iskola udvaron találkoztam Em-mel és Taylor-ral.
- Sziasztok.
- Szia.
- Szia Elena. Beszéltem Kat-tel.
- Akkor gondolom nem túl nagy sikerrel. De azért köszönöm.
- Miért?
- Reggel összefutottam Damon-nel. És hát nem értette meg, hogy nem lehetek vele így nagyon bunkó voltam vele... de még csak meg sem tudom vele beszélni. Annyira rossz ez így.
- Azt mondta még átgondolja. Szerintem ez azt jelenti, hogy holnap vagy a közel jövőben már beszélgethetsz Damon-nel. Különben ahogy őt ismerem egyből nemet mondott volna. Illetve azt is tette csak utána mondta, hogy még átgondolja.
- Remélem mert szeretnék tőle elnézést kérni. Én nem akartam lerázni...
- Akkor most tényleg igaz amit mondtál Elena? Én... én nem tudom mit higgyek. - válaszolta Em aki ugye még nem igazán hitt a történetemben.
- Igen. Halál komoly vagyok. Ilyet nem találnék ki! Kérd meg Taylor-t, hogy mutassa meg. Tudod.. Ő is egy vámpír. -suttogtam, hogy nehogy valaki meghallja.
- Jó hiszek neked... De én akkor viszont szeretnék egy kicsit egyedül lenni oké?
- Értem. Csak még egy dolog! -válaszolta Taylor, gyorsan mielőtt még Em elment volna. - Elena ezt mind a kettőtöknek mondom.
- Baj van?
- Dehogy! Csak Kat meghívott minket is bálba.. vagyis engem aztán mondta, hogy ha nagyon akarom hozhatom Elena-t is.
- Mi? Engem? Te biztosan nem csak képzelődtél?
- És akkor nekem mi dolgom van még itt.
- Egy pillanat és azt is mondom. Nem képzelődtem. Kérdeztem, hogy nem hozhatnálak - e téged is és bele ment. Ami pedig téged illet Em... Emlékszel arra a fiúra akivel a bálon táncoltál?
- Igen. Rég hallottam felőle. Mi van vele? Eléggé nyomulós..
- Mindegy! Megkért, hogy mondjam meg, hogy ma délután négykor legyél a parkban mert beszélni szeretne veled.
- Istenem! Akkor ez azt jelent, hogy bejövök neki?
- Most már nem nyomulós?
- De.. De senki nem mondta, hogy az baj. Aranyos. Be jön nekem.
- Neked mindenki be jön... Ez nem meglepő.
- Ezt úgy mondod mintha ribanc lennék...
- Én ilyet nem mondtam.
- Viszont Elena. Szeretném ha ezt elfogadnád.
- Uram isten! Ez gyönyörű. De... Miért kapom?
- Vasfű van benne. Nem tudnak megigézni ameddig rajtad van. Csak akkor vedd fel ha már Kat megigézett!
- Köszönöm. Nagyon tetszik. De ezt nem fogadhatom el..!
- Miért? Ez egy családi örökség és én neked szeretném tovább adni.
- Nem tudom... Nagyon tetszik.. De nem fogadhatom el. Nem érdemlem meg.
- Dehogynem! És én szeretném ha hordanád. Illik a személyiségedhez és története van ennek a nyakláncnak.
- Köszönöm szépen. - megöleltem majd megkérdem, hogy segítsen felrakni.
- Köszönöm. Nagyon kedves tőled.
- Nincs mit.
- Em mit gondolsz..? Hova lett? Az előbb még itt volt.
- Nem tudom. De szerintem kezdi elhinni amit mondtál és fél. Fél tőlem, Damon-től , Kat-től. De azt nem tudja, hogy a párja Klaus is egy eredeti. Lehet, hogy szólni kéne neki.
- Micsoda? Klaus egy eredeti?
- Igen.
- De.. Ő lesz a párja.- Ne izgulj! Úgy láttam, hogy Klaus kedveli Emily-t. Szerintem nem fogja őt bántani.
- Én azért féltem őt. Talán nekünk sem kéne oda mennünk.
- Ne izgulj ott lesz Damon és ott leszek én is! Vigyázni fogunk rátok! Kat pedig nem bántana téged mert tudja, hogy fontos vagy Damon-nek még ha csak barátként is. Nem akarja őt elveszíteni.
- Nem tudom...
- Meglátod jól fogjuk érezni magunkat! Kérlek! Ezt az egy estét kérem tőled. Lennél a párom a bálon?
- Hát lehet neked nemet mondani?
- Nem igazán. De csak mert vámpír vagyok és bárkit meg tudok igézni. -mondta mosolyogva.




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése