Damon's Love.♥

XXXII. rész: Delena

- Zavarok? - kérdezte Chris.
- Nem.. Dehogy is! Csak... Már emlékszem rád. Mindenre Chris. Mindenre. - mondtam mosolyogva, és megöleltem.
- Ugye.. Nem haragszol rám?
- Miért haragudnék? Te nem tehetsz semmiről. A piszkálások pedig tesó szokások. Nincs okom haragudni rád!
- Akkor jó. - mondta mosolyogva, és ismét megöleltük egymást - De... Hogy lehet, hogy emlékszel? Damon visszaadta az emlékeidet?
- Igen. Mindent neki köszönhetünk.
- Azért nem mindent, Elena. Ne felejtsd el, hogy ő vette el az emlékeidet is. - mondta Chris, és ránézett Damon-re.
- De már megváltozott! Nem rossz ember! Megmentette az életemet, és visszaadta az emlékeimet is. - mondtam, és átkaroltam a karját Damon-nek.
- Sajnálom, Chris! Miattam kellett elmenekülnöd, és miattam veszítetted el Elena-t is. - mondta Damon, aztán folytatta. - De most visszakaptad, és már elég sokszor bocsánatot is kértem mindenkitől. Többet nem tudok tenni. Bla-bla-bla..
- Várjatok! Mi az, hogy megmentette az életedet? Mi történt?
- Semmi... Csak... Ha Damon nincs ott, akkor Taylor megöl engem. Megharapott, és Damon szedte le rólam. Ő itatott meg a vérével, és ő vigyázott rám idáig.
- Taylor? Ez biztos?
- Mi olyan hihetetlen ebben? Taylor régen is ilyen volt, és most rajtam akar bosszút állni. Taylor volt! Ilyen is tud lenni! Nem kell így meglepődni miatta. Nem egy szentlélek! - mondta Damon dühösen.
- Szóval miattad harapta meg Elena-t! Látod, hogy csak bajt hoz ránk? - csavarta ki a szavait Chris, amiért Damon felkapta a kabátját és elindult az ajtó felé.
- Christian! - mondtam dühösen, és Damon után indultam. Becsuktam magunk mögött az ajtót és megállítottam. - Damon! Chris nem tudja miket beszél...!
- Igaza van, Elena!
- Nem... Nincs igaza! Fejezd be Damon!
- Sajnálom, Elena! De igaza van. Én csak bajt hozok rád. Miattam szenvedsz annyit.

- Damon! Te jó ember vagy. - mondtam és készültem megcsókolni őt.

Ő végighúzta a kezét a nyakamon, és a fejét a fejemhez értette gyengéden. A csókot így próbálta meg óvatosan elutasítani.

- Lehet. De rád csak bajt hozok. - válaszolt Damon, aztán megfordult és elment. Álltam még ott pár percet, amikor Chris kijött hozzám

- Elena jól vagy?

- Nem. És miattad van ez! Ha te akkor nem mondod azt, akkor Damon nem megy el. Ez az egész miattad van Chris!

- Elena kérlek ne veszekedjünk! Eddig csak bajt hozott rád! Aggódom érted!

- Ne aggódjál! Ha eddig nem aggódtál ezután sem kell. Miért kellett most feltűnnöd? Miért most? Ha eddig nem akartál velem találkozni, akkor most miért?

- Elena én...

- Ne mondj semmit! Csak... Egyedül akarok lenni. - mondtam, és felmentem a szobámba. Eközben Damon a bárba ment, és kért a legjobb whiskyből egy pohárral.

- Heló tesó! - szólt oda Taylor, aki ismét a legváratlanabb pillanatban bukkant fel.

- Mit akarsz? - válaszolt neki Damon dühösen.

- Elhagyott Elena? De szomorú... - mondta ironikusan - Most mi lesz veled?

- Nem, nem hagyott el. Tudod... Nem is tudott volna elhagyni, mert nem engedtem közel magamhoz. Nem voltunk egy pár.
- Mert idióta vagy. - rákacsintott, és leült mellé - De ezt eddig is tudtam. 
- Miattad te idióta! Ha Elena velem van, akkor úgy okozol nekem fájdalmat ha őt bántod. Így elfelejtem és megvan oldva a probléma. 
- Azt hittem ennél azért okosabb vagy.. Csak kapcsold ki az érzéseidet, mint én!
- Te kikapcsoltad az érzéseid? Azért haraptad meg Elena-t. Mert most nem érzel semmit.
- Igen. És jó buli. - mondta mosolyogva.
- Hát akkor egyedül szórakozol.
- Kössünk alkut..! 
- Én veled nem alkudozom. És ha most megbocsátasz, keresek egy olyan bárt, ahol nincsen zavaró tényező...
- Én nem mennék.

- Remek. De én nem te vagyok.

- Igazad van. Én csak mondtam, hogy a helyedben nem mennék.

- Miért? - kérdezte Damon, miközben ismét az a tipikus nézés látszódott az arcán, és szép lassan megfordult.

- Talán jobban járnál, ha kikapcsolnád az érzéseidet...

- Talán jobban járnál ha nem mondanád meg, hogy mit tegyek...

- Te tudod. - mondta mosolyogva, és elindult kifelé. Ekkor Damon megállította.

- Vagy különben mi lesz?

- Ó.. Majd meglátod.. - mondta vidáman, és elsétált. Damon ekkor elgondolkozott.

- Elena! - kilépett az ajtón, hogy beszéljen Taylor-ral, de ő már sehol nem volt. Gyorsan felhívta Elena-t. - Szia! Hol vagy?

- Mintha érdekelne... 

- Elena ez most nem vicc! Hol vagy?

- Az iskolában. Miért, mi történt?

- Először a házadnál fog keresni. Odamegyek ne mozdulj!!

- De mi történt??! - kérdeztem idegesen - Damon! Damon?!

Lerakta.

- Mit akart? - kérdezte Emily.

- Azt mondta ne mozduljak. Meg valami olyasmit hadovált, hogy először a házamnál fognak keresni...

- Ki? Vagy kik? 

- Nem tudom...

- Gondolkozz!

- Nem olyan könnyű. Azt sem mondta el, hogy mit akarnak tőlem, vagy ilyesmi.

- Hát biztosan nem báli ruhát hoznak, és szépen kisminkelnek!

- Ez most nem vicc Emily! Lehet, hogy valami nagy baj van.

- Mégis mi lenne?

- Szia Elena. - szólt oda egy hang.

- Taylor! Ne gyere közelebb!

- Mi történt? - kérdezte Em - Eddig jóban voltatok.

- Csak beszélgetni akarok Elena-val. 

- Nem Taylor! Itt nem bánthatsz!

- Mi? Valaki elmagyarázná mi történt? Mikor bántott ő téged?

- Majd elmesélem.

- Nem akarlak bántani Elena! Csak muszáj négyszemközt beszélnünk. Kérlek! Adnál nekem 5 percet?

- Te vagy az igaz?! Miattad hívott Damon!

- Talán igen. - mondta mosolyogva Taylor, és arrébb lökte Em-et. Más nem volt az udvaron, csak akik fociztak, és akik a lépcső mögött álltak, de ők nem láttak el idáig, mert mi a lépcső elején álltunk. Em gyorsan felkelt és utánam jött.

- Elena! - kiáltotta közben, de mi már az emeleten voltunk az egyik teremben, és Taylor az ajtót is eltorlaszolta. Ameddig odatolta a szekrényeket és az asztalokat, én felhívtam Damon-t, és a telefonomat elhelyeztem, hogy hallhassa a hívásomat.

- Damon segíteni fog! Eljön értem Taylor!

- Igen. Én is ebben reménykedem. - hallatszott Damon-nél a telefonba.

- Mindjárt ott vagyok Elena! Sietek! - suttogta Damon, hogy Taylor ne hallhassa, de meghallotta.

- Szia tesó! Késő! - mondta Taylor egy óriási mosollyal az arcán. Mintha Klaus-t láttam volna, aztán lerakta a telefont.

- Taylor! Taylor! - kiabált a semmiért Damon - Emily! Hol van Elena?

- Taylor bevitte valamelyik terembe. Még nem találtam meg őket. - mondta Em nyugtalanul.

- Te keresd lent, és keresem fent!

- Oké!

.. De várj! Mit tegyek ha megtalálom őket?

- Játssz velük piros-pacsit. Szerinted? 

- Komolyan kérdeztem! Én nem vagyok olyan erős, mint te vagy Taylor! Nincs esélyem ellene!

- Akkor hívj! Vagy, kiabálj! Valaki biztosan meghallja. Én pedig sietek ide.

- Rendben! - mondta idegesen Em, és elindult a termekbe. Mindenhová benézett, és Damon is így tett. Az egyik terembe nem tudott benyitni, és Elena kiabálni kezdett, amikor valaki a kilincset megmozgatta.

- Damon! Damon segíts! Itt vagyok! - kiáltotta Elena, amikor Taylor mellette termett. Damon eltolt mindent amit Taylor az ajtó elé tett. Betörte az ajtót, és Taylor egyből fenyegetni kezdte.

- Ha közelebb jössz átharapom a torkát! 

- Engedd el!

- Rendben! De előtte... - mosolygott Taylor - ... Játszok vele egy kicsit.

- Nem tenném!

- Miért? Talán nem járok jól? Jobban tetted volna ha kikapcsolod az érzéseidet.

- Oké. Győztél. Kikapcsolom, csak... Engedd el!

- Késő bánat! - mondta mosolyogva, és kiugrott velem az ablakon. Amikor földet értünk megharapott, és elszaladt. Damon egyből utánam ugrott, és elindult velem. Meglátott az egyik diák, és egyből sikítani kezdett. Mindenki körénk gyűlt, és egy valaki mentőt is hívott, így Damon nem tudott elvinni. Mindenki kérdezősködni kezdett, Damon pedig ideges volt, és ez nem segített a helyzeten. A mentő hamar meg is érkezett, és feltették a szokásos kérdéseket.

- Mi történt? - kérdezték Damon-t, miközben felraktak a hordágyra.

- Valami állat volt, de megijedtem és gyorsan elzavartam. Nem láttam pontosan,hogy mi történt.

- Még több állattámadás? - kérdezte egy riporter, és már hamarosan meg is érkezett egy egész TV stúdió. - Elmesélné mit látott pontosan?

- Nem nyilatkozom! - mondta Damon dühösen, és ő is beszállt a mentőkocsiba.

- Maga az egyik hozzátartozója? 

- A barátja vagyok. - mondta.

Pár perc múlva már a kórházban voltunk, és bevittek az egyik kórszobába. Ameddig elmentek hogy hozzanak 0 negatívos vért, addig Damon megitatott a vérével, és kivitt a szobából.