III. rész: A támadás
Azt hittem meghalok de hirtelen eltűnt onnan... Nem értettem az egészet. Felkeltem az útról és láttam,hogy a karom tiszta vér. Rosszul voltam és próbáltam hazafele menni,de útközben összeestem. Ott feküdtem az úton és ömlött a karomból a vér. Hirtelen az új fiú volt felettem... A karjaiba vett és bevitt a házamba. Én semmit nem értettem. Sokkolt ez a dolog és nem tudtam mi történt. Nem tudtam felfogni ,hogy hogyan történhetett ez meg velem, és hogyan tűnt el olyan gyorsan az a farkas ami a semmiből bukkant fel. Azt sem értettem,hogy került oda az új fiú... De nem ezzel foglalkoztam hiszen ömlött a kezemből a vér. Nem éreztem fájdalmat. De lassan homályosan kezdtem látni.. Damon a kezét a számhoz rakta és valamit ittam..szerintem a vérét..de nem emlékszem pontosan. Elájultam és lehet,hogy ezt a részét csak álmodtam vagy képzelődtem. Mi történhetett velem?? Felébredtem.
- Damon? Itt vagy?
- Igen itt vagyok. Hogy érzed magad?
- Furcsán.. Nem tudom mi történt...
- Hívtam orvost aki bekötözte a kezed, de te végig ájult voltál.
- Értem... És az a farkas mi volt? Te láttad?
- Milyen farkas? Az okozta a sebeidet?
- Nem láttad? Rám támadt, s majd hirtelen eltűnt...
- Nem láttam... Én akkor értem oda amikor a földön feküdtél és csupa vér volt minden.
- Hogy kerültél oda? Mondj el mindent..tudom,hogy valami különös folyik itt..mi az?
- Csak eléd akartam jönni és megtaláltalak. Én nem tudom mi folyik itt...
- Nem hiszek neked... Valami furcsa érzés támad bennem ha rád nézek. És minden olyan különös...
- Tudod, engem is furcsa érzés telt el ha rád nézek. Mégsem mondom,hogy nem hiszek neked. Én kedvellek téged..talán ezért vagyok olyan ˝ fura ˝.
- Én is kedvellek téged..De nem viselkedek furán.
Ja, egyébként iskolába kéne menned!
- Nem megyek...
- Miért nem?
- Ki fog rád vigyázni?
- Miért kéne rám vigyázni?
Ám ebben a pillanatban beugrott az ablakon 1 farkas aki rám akarta vetni magát de Damon villám gyorsasággal előttem termett és a földre lökte az állatot,majd verekedni kezdtek és Damon leszúrta egy konyhakéssel. Ez még jobban sokkolt. Kérdezősködni kezdtem.
- Ez meg mi a fene volt? Ki vagy te? Vagyis inkább mi vagy te?
Ekkor a szemembe nézett és ezt mondta:
- Erre az egészre nem fogsz emlékezni!
- Ez nekem nem működik...tudod hittem a vámpírokban. Olvastam róluk könyveket és verbénát iszom. Te egy vámpír vagy? -kérdeztem rémült hangon és próbáltam távolabb menni tőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése