XXI. rész: Damon & Kat
- Damon! Végre ideértél! Nem sokat segítettél a bálom szervezésében...
- Egész nap csókolnálak.. tudod. De már majdnem készen áll a bál ami holnap este lesz. Segítened kéne.
- Muszáj ilyen ünneprontónak lenned?
- Ezért hívtalak ide. Mit vártál? Hogy majd végig az ágyban leszünk?
- Nem muszáj az ágyban. Nekem jó az asztalon is. Csinálhatjuk a kanapén vagy a szőnyegen. Nekem mindegy.
- Seggfej vagy!
- Már mondták...
- Inkább segíts takarítani. Klaus kicsit ünnepelt...
- Miért?
- Jól sikerült a randija.
- Jó neki. Én még csak nem is randizom.
- Tudod, hogy most a bál szervezésével foglalkoztam... Majd ha lezajlott a bál randizhatunk.
- Persze, értem én. Adj egy szemetes zacskót vagy valamit, ha azt akarod, hogy segítsek.
- Tessék. - és a kezébe nyomott egy szemeteszsákot.
- Mi ez a sok üveg? Ennyit még én sem iszok. - amikor ezt kimondta megjelent a lépcső tetején Emily.
- Emily? Te meg mi a..
- Szia Damon.
- Látom jól telt az estétek. - közbevágott Kat.
- Jól látod hugicám, csak nem tudod az egész történetet. Eljöttünk hozzám inni, de egy vérfarkas megtámadta Em-et. A tetemét már eltüntettem de az üvegekre nem jutott időm. Én pedig csak adtam neki a véremből és pihend az ágyamban egy kicsit.
- Most, hogy jól van elmehet.
- Megyek. Úgy látom nem kedvelik a társaságomat.
- Vagy segíthetsz takarítani is.
- Kösz, inkább kihagynám. Amit téged illet, még egyszer köszönöm. - adott Klaus-nak egy puszit az arcára és elköszönt. - Sziasztok.
- Szia. - becsukta az ajtót aztán folytatta. - Lehetnél kedvesebb is a vendégekkel. Ezért nincs egy barátod sem.
- Úgy látszik Elena legjobb barátnőjét választottad. Kétlem, hogy csak úgy pihengetett az ágyadban.
- Én úriember vagyok Damon. Ne magadból indulj ki.
- Én is az vagyok. Miből gondolod, hogy nem?
- Te úriember? - vágott közbe ismét Kat. - Mikor idejöttél az első dolgod az volt, hogy megpróbálj ágyba vinni.
- De te a barátnőm vagy. Nem kell udvariasnak lennem veled. Te anélkül is velem vagy...
- Ó milyen kedves. Más lányokkal udvarias vagy de a saját barátnőddel nem?
- Na ezt a vitát végig kell néznem.
Folytassátok csak! Mintha itt sem lennék.
- Damon.
- Pakolj édes. Ne a szád járjon! Sosem leszünk kész.
- Ez alól ne akarj kibújni. Úgy viselkedsz mintha nem is szeretnél már.
- Szeretlek! Mindig is szerettelek téged. - ekkor Damon megcsókolta Kat-et. - Miért ne szeretnélek?
- Nem tudom, de olyan furcsán viselkedsz. Tényleg olyan dolgokat teszel amitől azt hiszem már nem szeretsz.
- Én is össze vagyok zavarodva Kat, de téged választottalak. Téged szeretlek, oké?
- Milyen romantikus. Azt hiszem én ide nem kellek.
- Klaus?
- Igen?
- Húzz el innen vagy segíts takarítani!!
- Sziasztok.
- Klaus! Te hagytad itt ezt a mocskot. Takarítsd el! - de Klaus fogta magát és elment mosolyogva. - Nem meglepő viselkedés tőle...
- Ti mindig így rendezitek a dolgokat? Elsétáltok ha nincs kedvetek megbeszélni?!
Eközben nálam valaki kopogott az ajtón.
- Nyitom! Kiabáltam.
- Szia Elena.
- Muszáj ilyen ünneprontónak lenned?
- Ezért hívtalak ide. Mit vártál? Hogy majd végig az ágyban leszünk?
- Nem muszáj az ágyban. Nekem jó az asztalon is. Csinálhatjuk a kanapén vagy a szőnyegen. Nekem mindegy.
- Seggfej vagy!
- Már mondták...
- Inkább segíts takarítani. Klaus kicsit ünnepelt...
- Miért?
- Jól sikerült a randija.
- Jó neki. Én még csak nem is randizom.
- Tudod, hogy most a bál szervezésével foglalkoztam... Majd ha lezajlott a bál randizhatunk.
- Persze, értem én. Adj egy szemetes zacskót vagy valamit, ha azt akarod, hogy segítsek.
- Tessék. - és a kezébe nyomott egy szemeteszsákot.
- Mi ez a sok üveg? Ennyit még én sem iszok. - amikor ezt kimondta megjelent a lépcső tetején Emily.
- Emily? Te meg mi a..
- Szia Damon.
- Látom jól telt az estétek. - közbevágott Kat.
- Jól látod hugicám, csak nem tudod az egész történetet. Eljöttünk hozzám inni, de egy vérfarkas megtámadta Em-et. A tetemét már eltüntettem de az üvegekre nem jutott időm. Én pedig csak adtam neki a véremből és pihend az ágyamban egy kicsit.
- Most, hogy jól van elmehet.
- Megyek. Úgy látom nem kedvelik a társaságomat.
- Vagy segíthetsz takarítani is.
- Kösz, inkább kihagynám. Amit téged illet, még egyszer köszönöm. - adott Klaus-nak egy puszit az arcára és elköszönt. - Sziasztok.
- Szia. - becsukta az ajtót aztán folytatta. - Lehetnél kedvesebb is a vendégekkel. Ezért nincs egy barátod sem.
- Úgy látszik Elena legjobb barátnőjét választottad. Kétlem, hogy csak úgy pihengetett az ágyadban.
- Én úriember vagyok Damon. Ne magadból indulj ki.
- Én is az vagyok. Miből gondolod, hogy nem?
- Te úriember? - vágott közbe ismét Kat. - Mikor idejöttél az első dolgod az volt, hogy megpróbálj ágyba vinni.
- De te a barátnőm vagy. Nem kell udvariasnak lennem veled. Te anélkül is velem vagy...
- Ó milyen kedves. Más lányokkal udvarias vagy de a saját barátnőddel nem?
- Na ezt a vitát végig kell néznem.
Folytassátok csak! Mintha itt sem lennék.
- Damon.
- Pakolj édes. Ne a szád járjon! Sosem leszünk kész.
- Ez alól ne akarj kibújni. Úgy viselkedsz mintha nem is szeretnél már.
- Szeretlek! Mindig is szerettelek téged. - ekkor Damon megcsókolta Kat-et. - Miért ne szeretnélek?
- Nem tudom, de olyan furcsán viselkedsz. Tényleg olyan dolgokat teszel amitől azt hiszem már nem szeretsz.
- Én is össze vagyok zavarodva Kat, de téged választottalak. Téged szeretlek, oké?
- Milyen romantikus. Azt hiszem én ide nem kellek.
- Klaus?
- Igen?
- Húzz el innen vagy segíts takarítani!!
- Sziasztok.
- Klaus! Te hagytad itt ezt a mocskot. Takarítsd el! - de Klaus fogta magát és elment mosolyogva. - Nem meglepő viselkedés tőle...
- Ti mindig így rendezitek a dolgokat? Elsétáltok ha nincs kedvetek megbeszélni?!
Eközben nálam valaki kopogott az ajtón.
- Nyitom! Kiabáltam.
- Szia Elena.





Jó lett!Kiváncsi vagyol,hogy ki ment Elenához.Várom a kövit!
VálaszTörlés